Majolikapadló-részlet Hunyadi Mátyás emblémáival és Aragóniai emblémákkal

 

Majolikapadló-részlet Hunyadi Mátyás emblémáival és Aragóniai emblémákkal

1480 és 1490 között

Buda

Budapest, Budapesti Történeti Múzeum

Egy darab kivételével, amit a Tabánban, a Garády Sándor által vezetett feltárásán találtak, a darabok a budai királyi palota Gerevich László által vezetett, 1948 és 1961 közötti ásatásán kerültek elő, több helyszínről. Ezek a csempék jellegzetes, 15. századi itáliai típusokkal mutatnak rokonságot, alakjukban és díszítésükben is. Tudjuk, hogy Itáliában Aragóniai Beatrix nagyapja tette népszerűvé a spanyol-mór eredetű majolikapadlót. Mátyás udvarában járva Antonio Bonfini említi, hogy a palota padlóját színes kövek borítják. A budai leletek között számos rontott majolikadarab található, ezek biztosan nem kerültek felhasználásra. A rontott darabok valószínűsítik, hogy Budán majolikakészítő-műhely működött.

ismeretlen

majolikacsempe, Buda, Hunyadi-embléma, Aragóniai-embléma

majolika (szines ónmázzal festett cserép)

Budai műhely(?)

Egyes elképzelések szerint akár itáliai származású mester is dolgozhatott a csempéken Budán, helyi alapanyagokból és hozott mázzal.

égetett agyag, mázzal

égetés, mázazás, festés

Corvin Mátyás (?)

A nyújtott hatszögletű, többségében 21×10 cm-es, általában 3 cm körüli vastagságú nagyobb padlókerámiák közeiben kisebb, négyszögletes csempék találhatók, ezek mérete általában 10×10 cm-es, és 3 cm körüli a vastagságuk. A nyújtott, hatszögű példányokat és a négyzet alakúakat is okkersárga, barna, világoszöld és néha lilás festék fedi, sötétkék kontúrral, világoskékkel árnyékolva. Szegélyük dísze is azonos: pálca körül csavarodó, végtelenített szalag. Ezen belül vagy Hunyadi Mátyás, vagy az Aragóniai-ház jelképei láthatók. Az Aragóniai-ház szimbólumai:

  • a zöldesbarna köles ábrája; mely a kutatás szerint egy a Castel Nuovo-ban, az Aragóniai királyi várban álló egyik terem, a “Köles-terem” jelképe volt, de lehetséges, hogy egy katonai szövetség szimbóluma is volt,mely szövetség tagja volt Aragóniai Alfonz, Beatrix nagyapja is.
  • a barna-fehér dárdaköteg, zöld vagy lilás szalaggal átkötve, mely embléma II. Alfonz és Ippolita Sforza esküvőjének alkalmával keletkezett, az alábbi jelmondattal “Nincsenek ily szerelmek.”
  • a nyitott könyv zöld és barna színekben; mely egy korabeli udvari költő és diplomata szerint Beatrix nagyapja, Alfonz király kedvenc emblémája volt, és dolgozószobáját jelképezte.
  • a gyémánthegy zöldes, barnás és szürkésfehér színekben – mely eredetileg I. Aragóniai Ferdinánd saját emblémája volt, és védelmező, szerencsehozó jelentése volt.

Beatrix királyné szimbólumai nápolyi előképekhez kapcsolódnak.

A Hunyadi Mátyás-féle szimbólumok típusai pedig az alábbiak:
  • a zöld-barna-fehéres homokóra,
  • a zöld-barna-fehér kerekes kút és
  • a lángokon álló üst.

Mátyás emblémái közül a homokóra: idő-szimbólum, a kedvező alkalomra, a bölcsen vezetett életre utal; a kút pedig talán a kimeríthetetlen bölcsességre vonatkozik. A legújabb feltételezések szerint a Mátyás-emblémák jelentése a királyhoz kapcsolt erényekkel egyenértékűek, melyekről a Bonfini által lefordított Averulinus-kódexben van szó. Mátyás erényei : fides (hit), sapientia (bölcsesség), prudentia (okosság), fortitudo (bátorság), magnitudo (nagylelkűség), tolerantia (mértékletesség), iustitia (igazságosság), benignitas (szelídség). A hitet az ékköves gyűrű szimbolizálja, a bölcsességet a kút, az okosságot a sárkány,a bátorságot a kova-tapló, a nagylelkűséget a hordó, a mértékletességet a homokóra, az igazságosságot az éggömb,a szelídséget pedig a méhkas.

A padló szélén háromszög alakú, sötétkékkel festett, pálcára csavarodó szalagszegély közt sötétkék „M” betű látszik.