Lorenzo de' Medici

zene, költészet, művészetek, műkincsek.

Kedves Angelóm,

hallottad mi történt? Ez a ravasz Corvinus elfogadta az anconaiak behódolását, így most az ő zászlaját lengeti a szél az anconai városháza tornyán. Célja pedig az volt mindezzel, hogy sakkban tartsa Velencét és a pápát, akik most meg is rémültek, és tárgyalásokba kezdtek vele a török herceg kiadásáról, s békülékenynek mutatkoznak apósával, a nápolyi királlyal szemben is. Mondják még, hogy törvénytelen fiának akar valami előkelő házból származó lányt feleségnek, meglátjuk mi lesz belőle. Nem mintha nekem bármilyen ellenérzésem lenne az effélékkel szemben, sokszor bizony rátermettebbek a törvényes utódnál, de mindketten tudjuk, milyenek ezek a nápolyiak. Ha Beatrixon múlik, az a fiú soha nem fog megnősülni. Mátyás megbízottjától tudom mindezeket, aki nemrég érkezett, de ezúttal nem csak könyvekért jött. Elkészült a szökőkút a budai palotába, a te epigrammáid csak növelni fogják díszét. Ha sikerül valamilyen meghívást is kieszközölnöd a magad számára, tudnod kell, hogy mihamarabb visszavárunk. Mi is lenne az Akadémiánkkal nélküled? Egyébiránt itt Spedalettóban minden csendes. A szonettjeim kommentárján dolgozom, már ha visszatérő gyomorfájdalmaim engedik. Az orvosok sem tudnak enyhíteni kínjaimon. Ki tudja, meddig húzom még így? S ha meghalok, mi lesz? Törékeny a béke, amit úgy-ahogy sikerült tető alá hoznom, ha itthon a fivérem életét kioltó őrültek összeesküvése óta (emlékszel, ha te nem vagy ott, engem is felaprítanak) minden csendes is, Itália-szerte azért épp elég rosszakarónk lesi ugrásra készen, mikor eshet le a számára egy darab konc. Mi lesz Firenzénkkel, amely olyan most, mint Athén vagy Róma volt fénykora idején? Ars longa, vita brevis. Ha mi el is bukunk, a rengeteg csodás alkotás örökre hirdeti majd nevünket, festőkét, írókét, szobrászokét, költőkét. Amely utóbbiak közt korunkban te vagy az első. Vale.

antik szobrokból álló gyűjteményem a firenzei San Marco kertjében minden érdeklődő előtt nyitva állt (itt figyeltem fel az ifjú Michelangelóra is, aki egy faun fejét igyekezett lerajzolni). Ügynökeim jártak Itália és Európa-szerte, hogy ritka kéziratokat gyűjtsenek számomra. Könyvtáram az alapja a híres Biblioteca Laurenziana-nak. Korom legnagyobb festői és szobrászai dolgoztak a megrendelésemre (Antonio Pollaiolo, Filippino Lippi, Sandro Botticelli, Andrea del Verocchio). A legnagyobb humanisták is szívesen látott vendégeim voltak (Marsilio Ficino, Pico della Mirandola, Angelo Poliziano, Luigi Pulci).